Corvin Sétány Program | Corvin Promenade Program – Budapest

A program előzménye

1998-2000-ben Józsefváros image-e a mélyponton volt, csak összefogott, integrált városrehabilitációs stratégiával volt esélye a felemelkedésre.

1998-ban kezdődött meg Józsefvárosban a városfejlesztési – városrehabilitációs – stratégia alkotási folyamata. Ebben az időszakban egyértelműen rossz volt a kerületi image. Az elfogadott rehabilitációs koncepció a kerület arculatváltását, a társadalmi fejlődést, és a tarthatatlan állapotok felszámolását tűzte ki. A stratégia egyértelműen kimondja, hogy csak az összefogott, integrált városrehabilitációs programok tudják, hosszútávon is megőrizhetően a kerület állapotát javítani.

A problémák gócpontja a Középső-Józsefváros, a feladat a 8000 db-os önkormányzati leromlott lakásállomány cseréjének a megindítása.

Emellett a stratégia kijelölte az irányokat: területileg a Középső-Józsefváros a cél, a feladatokat tekintve pedig a közel 8000 db-os leromlott állapotú, és jelentős mértékben lakásfeladatokra alkalmatlan önkormányzati „lakásállomány” lecserélése a cél. Ezután a kerület elfogadta 15 éves Lakáskoncepcióját 2000-ben, melyben az önkormányzati lakásgazdálkodás feladatait határozta meg.

A kerület a városrehabilitáció megindítása mellett élenjárt a térfigyelő rendszer bevezetésében, és szigorúan alkalmazta a türelmi zónás rendeletet. 

A kerület több intézkedést is tett, amelyek közül részletesen csak a városrehabilitációs lépéseket ismertjük. A két legfontosabb megelőző intézkedés, a térfigyelő rendszerek kiépítése, és a türelmi zónáról szóló rendelet meghozatala volt, amelyet a kerület parlamenti képviselője ért el. Ezek az intézkedések lélegzethez juttatták a kerületet, hiszen a prostitúcióra és a közterületi bűnözésre mértek csapásokat.

Nagy volt a veszély, ha a kerület nem tud bekapcsolódni a Budapest belső területein megindult ingatlanfejlesztésekbe, a kedvező változások végképp elkerülik és felgyorsul a leromlási folyamat

Ebben az időben, kettős folyamat érvényesült a főváros belső területein. Egyrészről: a kormányzati erőfeszítések hatására a befektetők figyelme a lakásépítés felé fordult; a makrogazdasági változások eredményeként a magángazdaság a pénzügyi befektetések helyett az ingatlanbefektetések irányába orientálódott; és nem utolsó sorban fókuszba került az ország EU csatlakozása. Másrészről: öröksége, területi elhelyezkedése, a rendszerváltás utáni társadalmi változások nem kedvezett Józsefvárosnak és a fővárosi kerületek közötti rangsorban jelentősen és visszafordíthatatlannak látszó módon kezdett zuhanni. A veszély az volt, hogy kedvező városszerkezeti pozíciója ellenére az ingatlanpiaci és ehhez kapcsolódó pozitív gazdasági – társadalmi – környezeti változások elkerülik.

A program indítása

2000-ben indította meg a kerület az integrált városrehabilitációs projekt, a  Corvin – Szigony Projekt előkészítését, a Corvin Mozi és Klinikák közötti 22 hektáros területen.

A Józsefvárosi Önkormányzat 2000-ben határozta el (Képviselő-testületi döntés 509/2000 (VI.29)), hogy a kerületi rehabilitáció felgyorsítása érdekében egy összefogott rehabilitációs projektet kezdeményez, a kitűzött stratégia céljainak teljesülése érdekében, a következő értékek mentén: a józsefvárosi élet minőségének a javítása, az itt élő emberek jövőbe vetett hitének visszaadása és Józsefváros szerepének biztosítása Budapest “európai fővárossá” válásának folyamatában. A projekt területének a Práter utca – Szigony utca – Tömő utca – Balassa utca – Apáthy utca – Szigony utca – Üllői út – József körút által határolt, összességében 22 hektáros területet választotta.

A projekt alapvető célja volt a befektető partner találása. A terület alkalmasságát több összetevő is biztosította: leromlott lakásállomány, sok üres telek, jó városszerkezeti kapcsolatok.

A területen a két főútvonal mellett – Práter utca, Üllői út – elhelyezkedő, többségében társasházak lakásai a műszaki-funkcionális követelményeket tekintve nagyrészt megfelelnek a mai lakás-standardoknak (szobaszám, szobaméret, benapozás, természetes megvilágítás, természetes szellőzés, tisztálkodási lehetőség, wc, főzési és fűtési lehetőség), és lényegében komfortosnak tekinthetők.

A mellékutcákban található, többségében bérházak és bérlakások nagy többségére viszont elmondható, hogy nem felelnek meg a mai követelményeknek: az épületek nagy többségükben avult épületszerkezetűek, majdnem mindegyik épület életveszélyes állapotú, jelenleg is aládúcolt tartószerkezetekkel. A lakások 40 %-ában nincs fürdőszoba, wc, a lakások 46 %-a 30 m2-nél kisebb. A bérlakások 65 %-ában csak egy szoba van, a társasházi saját tulajdonú lakásoknál az átlagos szobaszám kettő, míg a bérlakásoknál ez csak 1,3.

A program területén lévő 2500 lakásokból 1100 lakás található a Befektetési Területen, ezek a lakások bontásra kerülnek. Az 1100 lakásból 810 db (74 %) az Önkormányzat tulajdonában van, a magántulajdonú lakások száma 290 db. Megfigyelhető, hogy a magántulajdonú lakások nagyobb átlagos alapterülettel rendelkeznek, míg az önkormányzati lakások átlagos alapterülete 35 m2, addig a magántulajdonú lakások esetében ez a szám 41 m2. A bontásra nem kerülő lakások átlagos alapterülete 47 illetve 56 m2. A lakások alapterületének fenti eloszlásából is látható, hogy a környéken alapvetően a kisebb – 25 és 40 m2 közötti – alapterületű lakások a dominánsak.

A folyamat megvalósulásához, a kerületi érdekek folyamatos és egységes képviseletéhez elengedhetetlenül szükséges volt a projekt elején az alapértékek meghatározása, és azon meghatározó érvényű lényegi elemek bemutatása, melyek csorbulása esetén a projekt már csak jelentős, minőségbeli hiányosságokkal valósulhat meg, vagy akár meg is hiúsulhat.

Erre került sor 2002. május 24-én, mikor a Kt. meghatározta az értékeket, amelyeket követni kíván. Az első döntések meghozatala után 13 évvel és a 2002-es Kt. döntés után 10 évvel érdemes megnézni, hogy teljesültek-e ezek az értékek! Az első oszlopban az eredeti döntésben szereplő értékeket, a másodikban az eltelt idő alatt elért eredmények láthatóak:

Társadalmi értékek

2002

2012

A tervezési területen lakóknak (bérlőknek) esélye legyen a kor színvonalának megfelelő lakáshoz jutni. Közel 700 db rossz minőségű, 40%-ban komfortnélküli lakás bérlői életkörül-ményeinek javítása; a cserelakásban elhelyezett lakók átlagosan 31 m2-ből költöztek 40m2-es, 100%-ban (össz)komfortos (nem panel!) lakásba.
Senki ne kerüljön rosszabb lakásba, ehhez kerüljenek meghatározása a lakáscsere standardok, kialakításra a lakáscsere alternatívák (pénzbeli kártalanítás, bérlakás, nyugdíjasház). Mindenki döntése szerint jobb lakásba került, 4 fajta lehetőségből, választhattak a lakók, egyes esetekben 10 lakásból került kiválasztásra a megfelelő lakás.
A rehabilitációs folyamat legyen mindenki számára átlátható és igazságos, ennek érdekében kerüljön megteremtésre a kommunikáció háttere (a lakosság folyamatos írásos és szóbeli tájékoztatása). A projekt egészének, a tömböknek, a házaknak, és a családoknak tartottunk tájékoztatót, minden család személyes felelős ügyintézővel dolgozott akár 1 évig is, amíg a megfelelő megoldás kialakult, a Rév8-ban nyitott ügyfélszolgálati területen fogadtuk a családokat az átláthatóság érdekében.
A törvényes keretek között a speciális helyzetűek (a díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) sorsának méltányos és a folyamat szempontjából gazdaságos megoldása. Az önkormányzat külön bizottsági döntéssel több speciális helyzetű család sorsát rendezte.  
A folyamat támogassa a kerület (terület) iránt elkötelezettek helyben maradási szándékát. Az önkormányzati bérlakásban élők közül aki bérlakást kapott 4 bérlőtől eltekintve, 99 %-ban a Józsefvárosban laknak.
Az új közterületek kialakításával érintett magántulajdonosi érdekek figyelembe vétele a kisajátítás és kivásárlási lépések és az elővásárlási jogok teljesülése során. Csak két magántulajdonostól kellett kisajátítani ingatlant, a többi magántulajdonossal megegyezés született, a projekt területén 35 elővásárlási joggal élt, és 25 nem élt az önkormányzat. 
A kivásárlási és kisajátítási folyamat mindenki számára igazságos és átlátható vitele. A kivásárlási folyamatban minden ügyféllel, személyes ügyintéző dolgozott akár 1-1,5 évig is, a Rév8-ban nyitott ügyfélszolgálati területen fogadtuk az ügyfeleket az átláthatóság érdekében.
A folyamat támogassa a már a kerületben (területen) lakók és a jövőben is elkötelezettek helyben maradási szándékát ennek érdekében olyan szolgáltatások kerüljenek kidolgozásra, mely segíti ezt a lakáshoz jutási szándékot (flexibilis támogató szolgáltatások, kerületi lakás lehetőségek). A projekttel kapcsolatban több közterület és közintézmény újul meg pl. a Práter utcai iskola.

Környezeti értékek

A józsefvárosi identitás szempontjából fontos, a képviselő-testület által elfogadott KSZT-ben rögzített építészeti és városépítészeti értékek megőrzése. Az önkormányzat 2 országos építészeti pályázatot is rendezett, emellett a FUTUREÁL minden épület tervezőjét több lépcsős építészeti pályázaton választotta ki, és több hazai és külföldi egyetemi munka – köztük a FUTUREÁL megbízásából a HARVARD- foglalkozott a programmal.
Az új egységes beépítés szervesen illeszkedjen be a kerületi környezetbe, ennek érdekében a kialakítás akadályozza meg a terület „lakópark”-szerű elkülönülését. Az utcák összeszövésre kerültek, a sétány beszövődik a kerületi egységes gyalogos hálózatba, mely a Kálvin térről indul és egyrészt eljut a Teleki térig, másrészt a Corvin Sétányon át a Klinikákig, és Corvin Moziig.
A kerületrész közterületeinek és zöldfelületeinek jelentős mennyiségi és minőségi növelése (Corvin Sétány). 1 ha közterülettel gazdagodott a kerület, a sétányon három tömbön keresztül park lesz kialakítva.
A fenntartható fejlődés alapelvének való megfelelést, energiafelhasználási és környezetterhelési szempontból. A terület autói mély parkolóba kerülnek elhelyezésre, a sétány mellet több gyalogos utca kerül kialakításra.

Gazdasági értékek

A terület gazdasági potenciáljának kiaknázása és piacképessé tétele, terület jövedelemtermelő képességének növelését, az értéknövekedés folyamatos biztosítása. A kerület ingatlanai keresetté váltak 2003-óta, nem úgy mint a megelőző időszakban, a kerület egészében az elmúlt 6 év alatt a budapesti átlag felett nőtt az ingatlanok értéke.
A projekt versenyképességének biztosítása, ennek érdekében az önkormányzat biztosítsa a társadalmi és környezeti értékek betartását és a megújulás gazdasági megvalósításának fenntarthatóságát. A FUTUREÁL hatékony ingatlan befektetői tevékenysége, a Főváros, az ország, de Kelet – Közép – Európa egyik legnagyobb város-rehabilitációs programja a Corvin Sétány Program, mellett a kerületi önkormányzat a társadalmi és gazdasági környezet megváltoztatása érdekében további 3 integrált város-rehabilitációs programot indított el amellyel budapesti viszonylatban is az élre tört.  
Az önkormányzati lakásvagyon folyamatos értékvesztésének megállítása, a terület veszteséges lakóház működtetésének a megszüntetése. A kerület megszüntetett közel 700 leromlott önkormányzati bérlakást, 40 %-ban komfort nélküli és 35 m2-es átlag m2-est, ehelyett 370 új vagy, felújított 100 %-ban komfortosat, és átlag 40 m2 lakás került be a lakásportfóliójába.
A projekt piaci mechanizmusok szerinti megvalósulása, finanszírozása, összhangban a kerületi rehabilitációs stratégiával piaci szereplők részvételével. A kerület és a FUTUREÁL 2008-ig párhuzamosan valósította meg és finanszírozta a programot.

Látható tehát, hogy az önkormányzat a meghatározott, és a Kt. által elfogadott értékek érdekében megtett lépései eredményre vezettek, az alkalmazott eszközök biztosítják a sikert.

 

A Corvin Sétány Programhoz kapcsolódó további hírekről, aktualitásokról Józsefváros oldalán olvashat.  A hivatalos tájékoztatót itt érheti el.